6. rész

Sziasztok! 😊

Bocsánat a késésért, itt is az újabb fejezet, a hatodik, ami azt jelenti, hogy már a történet felénél járunk. De azért még néhány rész hátra van, örüljünk ennek 😊

Érdekes, eseménydús a fejezet, kíváncsi vagyok, mit fogtok majd gondolni, szerintem a vége különösen jó lett 😉

Találkozunk egy hét múlva, addig is kellemes olvasást! 😗

6. rész

11. nap

Kedd van, ami azt jelenti, hogy Harrynek négy órás műszakja van a Cane & Grain vendéglőben, ami néhány percnyire volt a lakásától. Niall sétál oda hozzá furcsa kifejezéssel az arcán.

- Két ember van a húszas asztalnál.

Harry felsóhajt, majd ellöki magát a pulttól, miközben elvesz egy étlapot.

- Mi ez a fura arc?

- Mert félek, hogy beleköpsz a kajájukba.

Harry szemei kitágulnak.

- Kizárt. Mit keres itt Louis?

Niall vállat von.

- Nekem randinak tűnik.

Harry megpróbálja összeszedni megmaradt idegeit, mielőtt a boxukhoz sétál. És valóban, ott van Louis egy puccos sráccal, nevetnek valamin. Idegesítő.

- Üdvözöljük önöket a Cane & Grain-ben, én leszek ma este a pincérük – feleli Harry, majd egy hamis mosolyt villant nekik. Louis egész arca gonoszsággal virul fel, miközben Harry eléjük teszi az étlapokat. – Szóljanak, ha megvannak a rendeléssel.

Aztán elsétál fogait összeszorítva. Niall a konyhában vár rá, a szokásos helyükön, ahol összeszoktak futni.

- Na?

- Na mi? – forgatja a szemeit Harry, majd leül mellé egy székre.

- Na, minden rendben?

Harry felsóhajt.

- Niall, nem fogok a kajájukba köpni – megáll kicsit. – Vagyis Louis-éba lehet.

Niall felnevet, de semmi mást nem mond.

- És mióta kajál itt Louis? Még sosem volt itt, és többet vártam ettől a puccos sráctól.

- Miért érdekel? – kérdezi Niall.

- Nem érdekel, csak idegesít, hogy itt is őt kell néznem. Mintha az lenne az életcélja, hogy tönkretegye az enyémet.

- Harry, haver – kezdi el Niall, egyik kezét Harry vállára helyezi. – Szerintem nagyon felfújod. Nem olyan rossz ez. Cserélnék veled asztalt, de tudod, milyen Smith, amikor nem mindent a könyv szerint csinálunk.

Harry bólint. A főnökük majdnem annyira idegesítő, mint Louis. Majdnem.

A huszonegyes asztalt figyeli, ahogy kimennek és leülnek a bárnál, aztán hamarosan a puccos srác felemeli a kezét.

- Megyek – motyogja Harry inkább magának, mint Niallnek, majd odasétál. Egy üveg bort rendelnek (természetesen), egy pizzát Louis-nak és egy tésztát a puccsos srácnak.

Egy órával később megeszik az ételüket és megisszák a bort, de úgy tűnik, nem gondolnak még arra, hogy hazamenjenek.

- Szeretnék még egy üveg vörösbort, kérem – feleli a puccos srác, mire Harry bólint, miközben elveszi a tányérjaikat. Most már bánja, hogy nem köpött bele az ételükbe. Őszintén fontolóra veszi, hogy kinyitja az üveget és ott, akkor beleköp, amikor a boxukhoz visszatérve azt látja, hogy csókolóznak.

- Khm – köhint Harry, miközben kinyitja az üveget és mindkettőjüknek tölt egy pohárral. – Kérik most a számlát?

A puccos srác megrázza a fejét.

- Még nem.

Félórával később újabb üveget kérnek, Harrynek pedig elege van. Louis már becsiccsentett, tekintetük még mindig nem találkozik, de Harry meg tudja mondani abból, ahogy mozog és a puccos srácra bámul. Harry majdnem lecsapja eléjük az üveget, mielőtt kinyitja. És azon az este először, Louis rendesen a szemeibe néz.

- Meg tudná mondani, hogy merre van a mosdó? – kérdezi a puccos srác, mire Harry egy ajtóra mutat a balszélen. – Köszi – a srác feláll az asztaltól és elsétál, egyedül hagyva őket.

- Szóval végre sikerült megkaparintanod egy srácot, mi? – kérdezi Harry, miközben kitölti a bort Louis poharába. Louis ködös szemekkel néz fel rá.

- Mi a kibaszott problémád?

- A problémám az, hogy sehol sem tudok megszabadulni tőled. A munkahelyem, tényleg?

- Ó, tedd túl magad rajta. Harvey választotta a helyet.

Harry nevetésben tör ki.

- Harvey-nek hívják? Gondolhattam volna.

- Mit akar ez jelenteni? – kérdezi Louis.

- Azt jelenti, hogy ő egy kibaszott puccos srác, mégis egy vendéglőbe hoz téged.

Louis grimaszol.

- Mit érdekel ez téged? A kibaszott pincérünk vagy, úgyhogy viselkedj is úgy.

- Remélem, nem tervezed, hogy a lakásomban alszol ma este, mert részeg vagy és nem akarom elviselni a másnapos énedet reggel. Óráim vannak.

Louis rámutat.

- És ezért hazaviszem őt és a te ajtódnál fogom megdugni ma este. Ez egy ígéret és figyelmeztetés.

- Te kis… – abbahagyja Harry, amikor Harvey visszatér egy mosollyal az arcán.

Ezután egyedül hagyja őket, majd Niallhez sétál.

- Végeztem vele. Nagyon közel állok, hogy felhívjam Gemmát, és megkérjem, hogy jöjjön haza.

- Ne tedd ezt tönkre neki, haver. Csak… hagyd figyelmen kívül Louis-t. Még húsz napod van, aztán Gemma visszajön.

Harry felsóhajt, egyik kezével beletúr a hajába.

- Utálom Louis-t. Tudod, hogy nem vagyok gyűlölködő ember, de őt utálom.

- Megértem, de csak próbáld meg addig, amíg a nővéred vissza nem jön. Louis a legjobb barátja, te pedig az öccse vagy. Gemma mindkettőtöket szeret, és nem jó, ha azt látja, hogy ti veszekedtek.

- Téged is utállak. Mindig igazad van. És mióta érdekelnek a nővérem érzései?

Niall a szemeit forgatja.

- Harry, ennek csak így kell lennie. Ó, és egyébként még nem mesélted el, hogy mi történt Alexszel.

- Ó. Nos, dugtunk, aztán ott maradt éjszakára, de kiderült, hogy Louis lakótársa, és ők is idegesítőnek találják egymást. Megvan a száma, lehet, fel is hívom őt, hogy átjöjjön ma este. Ki mondja, hogy Louis lehet az egyetlen, aki szexel ma este?

Mielőtt Niall bármit is mondhatna, hogy megállítsa őt vagy némi információt adjon neki, Harry előveszi a telefonját, hogy írjon Alexnek.

- Kérik a számlát – feleli Niall, kihúzva Harryt az SMS transzából.

- Vagy egy újabb üveg bort – motyogja Harry, telefonját visszateszi a zsebébe, amint írt Alexnek, majd az asztalhoz sétál, imádkozva, hogy a számlát kérjék és ne valami mást.

- Megkaphatnánk a számlát, kérem? – kérdezi Harvey, mire Harry bólint, megpróbálva nem boldognak tűnni, de nem jár sikerrel.

Végül a számla végösszege 110 font, Harry pedig nem lepődik meg, amikor látja, hogy Harvey 150 fontot ad neki, elmondva, hogy tartsa meg a visszajárót. Ez a legnagyobb borravaló, amit Harry valaha is kapott, de az utolsó penny-ig szeretné visszaadni, csak azért is.

Louis-ék elmennek, így Harry végre fellélegezhet. A műszakjából még egy óra hátravan, ami gyorsan eltelik, mert csak kedves embereket szolgál ki, akik nem idegesítik őt halálra.

***

Fél tizenegy van, amikor visszaér a lakásába, és hála Istennek, a kanapé üres. Bár hangok jönnek ki Louis szobájából, Harry könnyen figyelmen kívül tudja hagyni, miközben besétál a szobájába.

Alex azt mondta neki, hogy tíz perc múlva ott lesz, mert a saját kocsijával megy, de a viharból ítélve, ami most van kint, több idő lesz az. Kicsivel múlik el tizenegy, amikor Alex végre csönget, Harry pedig készen áll.

- Csak, hogy tudd, Louis nagyon, uh, hangos most – figyelmezteti Alexet, miközben beengedi. A srác csak vigyorog.

- Nos, akkor bizonyosodjunk meg róla, hogy mi hangosabbak vagyunk.

Félórával később végeznek, majd Alex felül az ágyban a cuccait keresve.

- Elmész? – kérdezi Harry éppen, amikor hallja becsukódni a bejárati ajtót.

- Igen, holnap kilenckor van órám. De nagyon jó volt.

Harry elvigyorodik, miközben egy rövid csókot váltanak.

- Óvatosan vezess ebben az időben. Szólj, ha biztonságban hazaértél.

Alex bólint, ahogy felveszi a nadrágját.

- Holnap írok – mondja Harrynek, amikor a bejárati ajtónál vannak.

- Rendben – feleli Harry, aztán megcsókolja őt, mielőtt kiengedi és bezárja az ajtót maga mögött.

Csinál magának egy csésze teát, majd visszasétál a szobájába. Alig fekszik be az ágyba és kapcsolja le a villanyt az éjjelin, amikor kopognak az ajtaján. Felnyög.

- Mi van?

Az ajtó lassan kinyílik, és Louis lép be.

- Egy, uh… lehetne, hogy?

Szavai összemosdódnak, ami azt jelenti, hogy még mindig ittas, bár Louis korábbi hangjaiból ítélve Harvey-nak ki kellett volna belőle kefélnie az alkoholt.

- Mit lehetne? – kérdezi Harry.

- Lehetne, hogy itt alszom? – motyogja Louis a szemeit forgatva.

- Nos, mivel ilyen szépen kéred… nem. Menj aludni.

Louis figyelmen kívül hagyja Harry visszautasítását és becsukja az ajtót, mielőtt az ágyhoz sétál és bemászik a takaró alá.

- Azt mondtam, nem – ismétli meg Harry, megrúgva Louis-t a takaró alatt.

- Engem pedig nem érdekel – köpi a szavakat Louis, hátat fordítva Harrynek.

- Te kis rohadék. Szállj ki az ágyamból. Nem érdekel a viharoktól való félelmed.

Louis felnyög.

- Tedd túl magad ezen. Nem mozdíthatsz el engem innen.

- Akarsz fogadni? – kérdezi Harry ledobva magáról a takarót és kiszállva az ágyból.

- Nem, nem akarok fogadni. Fáradt vagyok.

Harry rosszindulatúan felnevet.

- Akkor nem kellene olyan gyakran szexelned.

Megkerüli az ágyat, hogy Louis oldalára kerüljön, leveszi a takarót és megpróbálja lehúzni őt az ágyról.

- Hagyd abba! – kiabálja Louis, megpróbálva elrúgni Harryt, de hasztalan.

Amikor Harry megpróbálja megragadni a karját, Louis gyorsabb és az ágy felé húzza őt. Harry Louis-ra esik az ágyon, majd a kisebb srác átfordítja őket, így Louis kerül felülre lovaglóülésben.

- Hagyd abba. Aludni próbálok – feleli Louis, miközben az ágyon a feje fölé szegezi Harry kezeit.

- Engedd el a kezeimet – figyelmeztet Harry, mire Louis elvigyorodik.

- És mi van, ha nem?

- Akkor meg fogod bánni.

Louis felnevet.

- Óó, most megijedtem.

És ez minden, amire Harrynek szüksége van, hogy összeszedje erejét és átfordítsa magukat, ezúttal ő szegezi Louis kezeit a feje fölé. Farkaik súrolják egymást, de Harry megpróbálja figyelmen kívül hagyni.

- Pedig kellene. Vitathatatlanul erősebb vagyok nálad.

Harry szemei egy másodpercre megtalálják Louis ajkait, mielőtt visszatérnek az arcához.

- Ne erőltesd – mondja neki, aztán le akar gördülni Louis-ról, de a srác nem tehet róla, tovább provokálja őt.

- Vagy különben mi lesz?

- Vagy különben… uhg – morogja Harry elengedve a kezeit és ellökve magát, de a mozdulattól a farkaik egymáshoz dörgölőznek, ami egyenesen a farkába küldi a vért.

Leszidja magát, miközben legördül és hátat fordít Louis-nak, mindenre megpróbál gondolni, kivéve arra, hogy milyen érzés lenne megdugni Louis-t. Mert az egy veszélyes terület, és Harry soha nem akarna végigmenni azon az úton.

5. rész

Helló! 😊

Itt is van az újabb rész, ami... hát eléggé érdekes, bár én nem örültem ennek az új szereplő felbukkanásának, kíváncsi vagyok, ti mit gondoltok majd a történésekről.

Köszönöm a kattintásokat, feliratkozásokat, kommenteket 💘 Egy hét múlva hozom a következőt.

Kellemes olvasást! 😗

5. rész

8. nap

A bűntudat három nappal később, pénteken visszatér, amikor Harry egyedül ébred fel. Louis azóta a reggel óta nem szól hozzá, amikor a kirohanása volt, és nem biztos benne, miért érez ilyen… ürességet. Annyira hozzászokott már a kötekedésekhez és a sértegetésekhez, hogy most elég furcsa nélkülük.

Szombat este van, amikor Harry általában az új Orange Is The New Black részt nézi, amit szerdán nem látott, de ezúttal a szobájában van, tanul, mert Louis-nak társasága van. Pontosabban férfi társasága van. Még soha nem látta korábban ezt a férfit, de ettől függetlenül nem kedveli őt. Flancos fajta, pólóinggel és divatos nadrággal, így Harry azonnal utálja őt.

Hirtelen megcsörren a telefonja, Niall az. Hála Istennek.

- Igen – veszi fel.

- Harry, haver! Az előbb beszéltem Liammel, lefoglalt nekünk egy asztalt a Bijoux-ban. Pontban tizenegykor találkozunk a bejáratnál.

- De…

- Nem hallak! – kiabálja Niall a telefonba. – Ott találkozunk!

Ezután elcsendesül a vonal, mire Harry felsóhajt. Nos, ez még mindig jobb, mint egész este a szobájában ülni, attól félve, hogy ha kilép, meglátja, ahogy Louis megdugja a srácot a kanapén.

A telefonján lévő órára néz, kicsivel elmúlt kilenc. Amúgy sincs jobb dolga, így elővesz egy fekete skinny jeanst, egy fekete trikót és alsónadrágot, mielőtt a fürdőbe indul, hogy lezuhanyozzon.

Egy zuhanyzással és kiveréssel később már háromnegyed tíz, így elkezdi megcsinálni a haját és parfümöt fúj magára. Még mindig van negyvenöt perce, úgyhogy úgy dönt, a konyhába sétál és csinál magának egy italt, hogy beindítsa az estét. Nem igazán lepődik meg, amikor a nappaliba megy, hogy eljusson a konyhába, és meglátja, hogy Louis félmeztelenül van a kanapén és a sráccal smárol. Természetesen nem hagyják abba, így Harry csak besétál a konyhába, hogy megkeresse a vodkát és az áfonyalevet.

Három pohárnál tart, amikor megszólal az ébresztője, ami azt jelenti, hogy hívnia kell magának egy Ubert és elhagynia a lakást. Pontosan ezt teszi, és amint megjelenik telefonja képernyőjén az értesítés, hogy az Uber megérkezett, feláll az asztaltól.

- Hová mész? – kérdezi Louis, amikor meglátja, hogy Harry az ajtó felé indul. Úgy tűnik, tart egy kis szünetet a smárolásban, hogy ezt megkérdezze Harrytől, ami új.

- El – mindössze ennyit mond Harry, mielőtt kimegy az ajtón.

Niall, Liam és Sophia a sorban várnak rá egy klub előtt, és izgatottnak néznek ki, hogy találkoznak vele.

- Igazából nem gondoltam, hogy eljössz – feleli Niall izgatottan, féloldalasan megölelve őt.

- Nem hagytál sok választást, nem igaz? – nevet fel Harry, majd megütögeti őt a hátán.

- Ó, ott van Alex! – mondja Sophia és integet valakinek.

És oké, a srác cuki. És nagyon vonzó. Kisebb, mint Harry, de gyönyörű barna szemei vannak és cuki haja, ami egy bizonyos valakire emlékezteti Harryt.

- Harry, ő egy haverom, Alex – mutatja be őket Sophia. – Együtt járunk a modern design órámra.

Szóval valószínűleg meleg, gondolja Harry egy mosollyal, miközben kezet ráznak.

- Örülök, hogy találkozunk, Harry – feleli Alex erős geordie-i akcentussal, mielőtt egyértelműen végigméri őt.

Határozottan meleg.

Végül a sor elejéhez érnek, ahol Liam elmondja a kidobó embernek, hogy öt személyre van asztalfoglalásuk Payne néven, így beengedik őket, amint ellenőrzik a személyi igazolványaikat. A klub tele van, a zene pedig máris zeng Harry egész testében, amint beérnek. A boxuk közvetlenül a pult mellett van, úgyhogy ez egy bónusz.

Alex mellett ül, és miután rendelnek egy üveg vodkát egy kis gyümölcslével, Harry munkához lát. Jó ideje volt már, hogy kavart valakivel, Alex meg pontosan az ő esete. Kiderül, hogy Alex vicces és sármos is, nem csak jóképű.

- Szóval mit tanulsz?

- Jogot – feleli Harry, majd közelebb mozdul. Alex elmosolyodik a mozdulaton.

- Szóval akkor ügyvéd leszel? Meg kellene ijednem?

Harry mosolyogva rázza meg a fejét.

- Nincs rá okod.

Egy új Drake dalt kezdenek el lejátszani, mire Alex feláll.

- Táncoljunk.

Harry elmosolyodik; örül, hogy nem neki kellett lenni az elsőnek, aki felajánlja ezt.

- Jó – ez minden, amit mond, mielőtt Alex a tánctér felé húzza. Megpróbálja figyelmen kívül hagyni Niall sokatmondó nézését és Sophia obszcén mutogatását, miközben követi Alexet a táncparkettre.

Az alacsonyabb srác hátulról magához húzza Harryt, aztán elkezd hozzá dörgölőzni olyan magabiztossággal, hogy Harry nem tehet róla, de elkezd felizgulni.

- Nagyon jó vagy ebben – mondja Harry a fülébe, hogy hallhassa őt Alex a hangos zenén keresztül is. Alex elfordítja a fejét és egyik karját Harry nyaka köré fonja, hogy a fülébe suttogjon.

- Tudom.

- Tudod? – csipkelődik Harry, majd a következő dolog, amit felfog, hogy előrefelé húzza őt Alex, aztán csókolóznak.

Érzi, hogy a vér a farkába áramlik, és ez nagyon kínos lesz, ha nem csinál vele valamit most. Szerencsére úgy tűnik, hogy Alex olvas a gondolataiban, mert megkérdezi tőle, hogy ki akar-e menni a klubból.

- Hozzám – feleli Harry gondolkodás nélkül, majd elhúzódik. Alex felvirul a mondat hallatán, és ismét átveszi a vezetést azzal, hogy magával húzza Harryt, el a táncoló testektől. – Mi, um… visszamegyünk hozzám – jelenti be Harry, amint visszaérnek az asztalukhoz, hogy elvegyék a kabátjukat.

Niall összenéz Sophiával és Liammel, mielőtt Harryre vigyorog. 

- Ne felejtsetek el védekezni – ez minden, amit mond, mire Harry a szemeit forgatja, mielőtt elindulnak a kijárat felé.

Sok ember vár kint taxira, így Harry egy Ubert hív, aminek körülbelül tíz perc múlva kellene megérkeznie.

- Mielőtt megérkezünk a lakásomba, el kell mondanom, hogy van egy lakótársam, aki eléggé… idegesítő.

Alex elmosolyodik.

- Mindent tudok az idegesítő lakótársakról. Nekem is van egy. Ki nem állhatom őt, szóval semmi gond. Bár egy ideje már nincs otthon.

- Tökéletes – feleli Harry, mielőtt újabb csókra húzza magához.

Mire Harry lakásához érnek, mindketten túlságosan fel vannak izgulva, hogy érdekelje őket, ki látja meg őket csókolózni és ki nem, de Louis már szerencsére nincs a kanapén. Így Harry az ágyra nyomja Alexet, amint a szobájába lépnek, és elvigyorodik, amikor a srác gyorsan levetkőzik.

***

9. nap

Amikor Harry felébred, Alex nagykifli pozícióban fekszik az ágyon vele, még mindig alszik, így óvatosan felkel a karjai közül, hogy a fürdőszobába menjen. Miután megmosta a fogát, a konyhába megy, ahol egy nagyon kócos Louis kávézik és cigizik.

- Szóval nagyon jó estéd volt tegnap – szólal meg Louis rá nézve.

- Ahogy neked is – válaszolja Harry a Louis nyakán lévő kiszívás felé intve.

- Ő nem aludt itt, és én nem voltam hangos.

Harry vállat von.

- Ez az én lakásom, így akármit csinálhatok, ami a farkamnak tetszik.

- Nem mondtam, hogy nem csinálhatsz. De legközelebb próbálj meg nem hamisan nyögni, mert én éppen aludni próbáltam.

Harry figyelmen kívül hagyja őt, miközben tölt magának egy csésze kávét, de úgy tűnik, Louis még nem fejezte be a beszélgetést.

- Szóval ki a srác?

- Nem ismered őt – válaszolja Harryt, majd a pultnak támaszkodik.

- Hogy hívják?

Mielőtt Harry megkérdezhetné, hogy miért ilyen kíváncsi, Alex sétál be a konyhába, megáll, amikor meglátja Louis-t.

- Alex? – kérdezi Louis elborzadva. Alex Harryre néz, aztán Louis-ra.

- Louis.

- Ti ismeritek egymást? – aztán leesik. – Ó. Lakótársak vagytok.

- Igen, lakótársak vagyunk – válaszolja Louis, de egyértelmű, hogy nem tetszik neki a helyzet. – Szóval dugtatok. Hogyhogy?

Harry vállat von.

- Sophia mutatott be minket egymásnak – aztán Alexre néz. – Fogalmam sincs, hogyhogy nem találtam ki, hogy Louis a lakótársad.

Louis a homlokát ráncolja.

- Mit akar ez jelenteni?

- Meséltem neki, hogy van egy idegesítő lakótársam, amikor mondta, hogy neki is van – válaszolja Alex karba téve a kezeit.

- Milyen kedves tőled – motyogja Louis, majd a cigarettát a hamutartóba teszi. – Nos, találkozom Zaynnel, úgyhogy néhány perc múlva nem leszek már útban.

Harry figyeli őt elhagyni a helyiséget, mielőtt Alexhez fordul.

- Akkor megkaphatom a számodat, mielőtt elmész? Nem bánnám, ha ismételnénk.

Alex vigyorogva húzza fel a szemöldökét.

- Nem, mi?

Harry elmosolyodik és átadja neki a telefonját.

4. rész

Helló! 😊

Bocsánat, hogy késtem, az ünnepek miatt teljesen kiment a fejemből és elég sűrű volt a tegnapom 😅 A fejezet eléggé egy hullámvasút, legalábbis a Harry és Louis közti hangulatot illetően. Nem egyszerű esetek, az biztos 😁

Jövő héten hozom a következő részt szokás szerint.

Kellemes olvasást és boldog húsvéti ünnepeket kívánok nektek! 🐣🐰🍫🥚

4. rész

 
3. nap
Amikor Harry felébred, Louis még mindig alszik az ő felén az ágyon, szempillái megrebbennek az arcán, miközben lágyan horkol. Valamennyire… szépnek néz ki, gondolja Harry, mielőtt kiszáll az ágyból és elmegy zuhanyozni, mert határozottan nem gondolkozik tisztán reggel.
Reggelit készít magának, mielőtt elmegy órára, nem zavartatja magát azzal, hogy megnézze, Louis ébren van-e vagy sem. Végül az egész napot Niallel tölti közvetlenül azután, hogy vége lett az órájának. Amikor visszaér, teljes rendetlenség fogadja őt a lakásban.
- Mi folyik itt? – kérdezi, körbe nézve meglátja, hogy az asztal a szoba közepén áll és mindkét végén piros poharak sorakoznak, háromszög alakban.
Louis tűnik elő a kanapé mögül, aztán közelebb lép.
- Bulit csinálok. Vagy ez nem elég tiszta neked? Kellett volna lufikat és egy nagy transzparenst szereznem?
Harry karba teszi a kezeit.
- Adtam engedélyt arra, hogy bulit csinálj az én lakásomban?
- Nem kellett – feleli Louis, majd egy nagy, hamis mosolyt küld felé, ami Harry idegeire megy. – Beszéltem a nővéreddel, és azt mondta, hogy rendben van, amíg nem égetem le az épületet vagy nem szabadulok be a borszekrényébe.
- De… – próbál meg tiltakozni Harry. Louis feltartja egyik kezét.
- Kedvesem, ha Gemma azt gondolta, hogy elég felnőtt és felelősségteljes vagy, hogy egyedül boldogulj, nem is lennék itt. Szóval az, hogy arra célozgatsz, hogy jogod van megmondani nekem, hogy mit csinálhatok és mit nem, az totálisan baromság – áll meg egy lélegzetvételre Louis. – Mert egy tizennyolc éves kis kölyök vagy, aki azt hiszi, hogy mindenre jogosult, amikor a valóságban szart se ér.
Amikor befejezte, Harry vár néhány másodpercet, hogy leülepedjenek azok a szavak, amelyek elhagyták Louis száját, mielőtt rendesen összeszedi magát, állon ütve az idősebb srácot.
- Ó, baszki, annyira sajnálom…
- Aú, mi a fasz? – kiabálja Louis, fogva az állát. – Te kurvára megütöttél! Szó szerint megütöttél az előbb.
- Ó, ne legyél ennyire meglepődve. Ez már hosszú ideje esedékes volt, és számíthattál volna rá – motyogja Harry az ujjperceit dörzsölve a kezével. Olyan hirtelen jött az az érzés, hogy megüsse Louis-t, hogy nem gondolt arra a tényre, miszerint a srácnak az egyik legélesebb álla van, amit Harry valaha is látott.
Valószínűleg attól, hogy olyan sok faszt szopott le, gondolja, miközben megrázza a fejét.
- Ne rinyálj már emiatt. Mintha még korábban nem ütöttek volna meg.
Harry elsétál Louis mellett, hogy a szobájába menjen, de megáll léptében, amikor egy éles fájdalmat érez a tarkóján.
- M… te meghúztad a hajamat? – kérdezi bizonytalanul.
- Igen, azt tettem – feleli Louis, gúnyosan elhúzva a szemét. Harry hátra lép.
- Te kis kibaszott szar. Azt hiszed, olyan fontos vagy felnőttebb, mert néhány évvel idősebb vagy, amikor a valóságban semmi sem vagy, csak egy apró gyerek, aki nem tudja, hogyan kell viselkedni. Kurvára kínos vagy, haver.
Ezután Harry elsétál és becsapja a szobája ajtaját, mielőtt leül az ágyra, hogy lenyugodjon. Soha nem vallaná be, de a tény, hogy Louis durván meghúzta a haját azzal a szándékkal, hogy bántsa őt, valamennyire beindította őt. Ami nem jó dolog, és Harry inkább leborotválná a haját, minthogy valaha is újra beindítsa őt Louis.

***

Már elmúlt este tizenegy, és az egész házban zeng a hangos zene. Harry megpróbált korán lefeküdni, mert órái vannak holnap, de egyértelmű, hogy ez nem fog megtörténni, ha Louis bulit tart néhány méterre a szobájától.
Sok felismerhetetlen hang hallatszik át a lakás másik feléből, így Harry megpróbálja kizárni őket azzal, hogy a legnagyobb hangerőn hallgatja a lejátszási listáját és lehunyja a szemeit.
Bár néhány órával később felébred egy elég durva rázásra. Szemeit kinyitva egy nagyon mosolygós Louis-val találkozik, lenézve rá. A zene nem szól és már teljes csend van, kivéve a légkondit, ami Harry szobájában megy folyamatosan.
- Sziaaaaa, haver. Bocsi, hogy felébresztettelek.
Harry a szemeit forgatja, mert Louis egyértelműen seggrészeg az összemosott szavaiból ítélve, illetve abból, ahogy imbolyog a lábán, miközben beszél.
- Mit akarsz? – kérdezi Harry egyenesen a tárgyra térve.
- Én azt akarom, hogy um… itt aludhatok megint? Kérleeeek.
Harry felhorkant és megrázza a fejét.
- Kizárt dolog, haver. Meghúztad a hajamat…
- Te meg megütöttél! – kiáltja Louis felháborodva. A részegség és a harag nem keveredik egymással; Harry tudja ezt. Főleg, amikor Louis-ról van szó. – Én csak meghúztam a hajadat. Érezni akartam azokat a fürtöket…
- Részeg vagy. Feküdj le és hagyj békén – feleli Harry, lehunyja szemeit és újra visszateszi a fülhallgatóját.
- Oké – hallja Louis-t mondani, mielőtt az idősebb srác átmászik rajta és az ágy másik oldalára esik.
- Úgy értettem, a te ágyadba. Nem az enyémbe. Az ágyam a határon kívül van – tájékoztatja őt Harry, megpróbálva lelökni Louis-t.
- Ne lökj le, mert olyan részeg vagyok, hogy akármikor tudok hányni. És azt nem akarod, ugye? – fenyegetőzik Louis, elfordítva a fejét, hogy Harryre nézzen.
Még a félhomályban is, ami az ablakon átszűrődő utcai fényekből ered, Harry látja, milyen üvegesek Louis szemei, és mennyire kibaszottul részeg.
- Nem, nem akarom. De inkább jobb lenne, ha a másik szobában aludnál, mivel, tudod, én egy tizennyolc éves kis kölyök vagyok – feleli Harry, megismételve Louis szavait.
- Ó, ne már. Igen, azt mondtam, de tudod, én… – elhalkul, aztán csend lesz. Harry a homlokát ráncolja.
- Tudom, hogy te mi?
Louis nem válaszol, Harry pedig nem kicsit lepődik meg, hogy a srác kidőlt, amíg ő beszélt. Megrázza a fejét, megfordul, így háttal van Louis-nak, aztán az ellenségével alszik el már zsinórban a második éjjel.

***

4. nap
Louis még mindig ágyban van másnap reggel, lágyan horkol. Haja az arcába lóg és minden lélegzetvétel felemeli egy kicsit, felfedve a szempilláit.
Nem fair, hogy ilyen hosszú szempillái legyenek, gondolja Harry elgördülve Louis-tól, majd egyenesen felül, hogy kiroppantsa a hátát. Még abban sem biztos, hogy milyen nap van, úgyhogy meg kell néznie a telefonját. Hétköznap van, ami azt jelenti, hogy tizenegykor órája van, így felkel az ágyból és a fürdőbe sétál.
Mire a konyhába ér és reggelit készít magának, Louis ébren van, éppen kijön a szobából.
- Kibaszottul fáj a fejem – motyogja Louis, miközben leül Harryvel szemben. – Utálom a másnaposságot.
- Nos, akkor talán nem kellene annyit innod – feleli Harry, kortyolva egyet a kávéjából. – Csak mondom.
Louis a szemeit forgatja.
- Bocs, anya. Megígérem, hogy nem fogok inni ma este.
- Jobban is teszed, mert holnap korán van órám, és nem akarok megint techno zenére elaludni.
- Mi bajod azzal a zenével, amit hallgatok?
Harry ártatlanul megrázza a fejét.
- Nincs semmi bajom azzal a fajta zenével. Azzal viszont igen, hogy az éjszaka közepén felébresztesz, mert egy ágyban akarsz aludni egy olyan hülye vihar miatt, ami napokkal ezelőtt volt. Őszintén, nőj fel, vagy aludj egyszer a saját ágyadban. Ami még jobb, aludj a saját lakásodban.
Louis furcsán néz rá, mielőtt feláll az asztaltól.
- Rendben. Úgy lesz.
Harry figyeli őt, ahogy csendben elhagyj a helyiséget, és csak egy pillanatra úgy érzi, bűntudata van, amiért olyan durva volt vele. Fogalma sincs, miért utálja a viharokat Louis, talán ez gyerekkori dolog, vagy többről szól. De aztán eszébe jut, hogy mindenért utálja a srácot, amit vele tett az elmúlt évben, és már nem is sajnálja őt.

3. rész

Sziasztok! 😊

Itt is van az újabb rész, elég ikonikus a történet szempontjából, meglátjátok majd, hogy miért 😏 Kíváncsi vagyok, mi lesz a véleményetek.

Más mondanivalóm nincs, egy hét múlva hozom a következő fejezetet.

Kellemes olvasást! 😘

3. rész

 

1. nap
Először vannak egyedül a lakásban, és azt mondani, hogy egész kínos, az nem kifejezés. Folyamatosan egymásba futnak, amikor kijönnek vagy bemennek a fürdőszobába, félmeztelenül meg minden.
Az első este rendkívül lassan telik el, Harrynek pedig fogalma sincs róla, hogy miért. Talán azért, mert Louis közvetlenül a szomszédban alszik… közvetlenül azután, hogy nagyon hangosan dugott valami sráccal, akit úgy tűnik, a klubban szedett fel.
A második este Harry felhívja Niallt, hogy aludjon nála.
- Az okés, ha elhozom az egyik haveromat? – kérdezi Niall teli szájjal a telefonban.
- Liamet?
- Igazából nem. Sophiát. Rendben van?
Harry a homlokát ráncolja.
- El akarsz hozni egy lányt?
- Igen. Eléggé bejön neki Liam, és más tervei vannak ma estére, így Sophia megkért, hogy lógjuk együtt és találjunk ki egy „tervet”; akármit is akar ez jelenteni.
Harry a szemeit forgatja, majd kinéz az ablakon.
- Azt jelenti, hogy ki akar találni valamit, hogy megszerezze Liamet, te meg segíteni fogsz neki.
Niall hangosan felsóhajt a telefonba.
- Ughhh, rendbeeeen. Annyira bánom már, hogy bemutattam őket egymásnak egy hónapja, esküszöm. Csak azt hallom, hogy Liam ez, Sophia az. Túl vagyok rajta.
- Csak… hozd őt ide és hagyd abba a hülye nyafogást. Nem hiszem, hogy képes vagyok egy pillanattal is tovább elviselni Louis-t egyedül.
- Ki nyafog most? – kérdezi Niall, mire Harry leteszi a telefont ott és akkor, mert kopognak a hálószobája ajtaján.
Louis meg sem várja, hogy Harry válaszoljon, mielőtt kinyitja.
- Csak szólni akartam, hogy áthívtam pár barátomat.
Harry a homlokát ráncolja.
- Mit értesz az alatt, hogy barátok?
- Úgy értem, hogy átjön a két legjobb haverom, sörözünk és Fifázunk.
- Rendben – sóhajt fel Harry. – Én is, um… áthívtam pár barátomat.
Louis vállat von, aztán becsukja az ajtót.
Harry nem biztos benne, hogyan reagáljon a hírre, mert őszintén szólva kissé félti a lakása állapotát, köszönhetően annak a ténynek, hogy két emberrel többen lesznek benne, akik illenek Louis személyiségéhez.
Megszólal a csengő, mire Louis felkiált, hogy „NYITOM!”, így Harry nem zavartatja magát azzal, hogy felkeljen az asztalától. Egy mély hangot hall Louis-hoz beszélni, mielőtt becsukódik az ajtó. Kicsit nevetnek, majd ismét megszólal a csengő. Ezúttal több időbe telik Louis-nak, hogy kinyissa az ajtót.
- HARREH! HOZZÁD JÖTTEK!
Harry a szemeit forgatja és lecsukja a laptopját, mielőtt elhagyja a szobáját. Niall és Sophia az ajtónál vannak két hat dobozos csomagolású sörrel és egy KFC-s csomaggal.
- Kik ezek az emberek? Ők a barátaid? – teszi fel a kérdést Louis, Harryre nézve.
- Igen, miért?
Louis nyitva hagyja az ajtót, hátra lépve egyet, hogy Niall és Sophia beléphessenek a lakásba.
- Mert máris kedvelem őket, és ez nem lehet igaz.
Niall nevetésben tör ki.
- Akkor te biztosan Louis vagy – feleli kinyújtva a kezét.
- És te biztosan…
- Niall.
- Szóval hallottál rólam? Csak rossz dolgokat, feltételezem – vigyorodik el Louis, megrázva a kezét.
- Nos… – halkul el Niall.
- Igen – válaszol helyette Sophia. – Bemehetünk most már, vagy itt fogunk maradni és szemezünk egymással egész este?
Louis Harryre néz.
- Tüzes lány. Kedvelem.
Harry a szemeit forgatja, miközben becsukja az ajtót Niall mögött.
- Tartsd távol tőle a kezeidet.
Louis nem válaszol, majd bemegy, hogy csatlakozzon a haverjához a kanapén.
És… wow, oké? Harry észre sem vette őt, amikor ment, hogy becsukja az ajtót, de most már határozottan észreveszi. Fekete haja van, karján tetoválások, lágy borosta az arcán és tetőtől talpig feketébe van öltözve. Határozottan az egyik legvonzóbb, ha nem a legvonzóbb srác, akit valaha is látott az életében. És ebbe beleszámítanak a pornók és a magazinok is.
- Ő ki? – kérdezi Louis-tól, elég nyíltan és közvetlenül.
- Ő Zayn – válaszolja a srác felállva a kanapéról. – Malik. Louis haverja.
- Azt gondoltam – mosolyodik el Harry, miután megrázta a kezét.
Louis közéjük néz, mielőtt visszalöki Zaynt a kanapéra.
- Tartsd a távolságot, oké? – mondja Harrynek. – Nincs rá szükség, hogy a baktériumaiddal legyen tele a legjobb barátom.
- Hol van a másik haverod? – kérdezi tőle Harry, csak hogy még jobban idegesítse.
- Bármelyik pillanatban itt lehet. Ez fura, ő nagyon pontos általában.
Szinte végszóra megszólal a csengő.
- Ez ő – feleli Louis, majd megy, hogy kinyissa az ajtót. És Harry meglepetésére Liam áll ott egy mosollyal az arcán, kezei a zsebeiben vannak.
- Liam? – kérdezi Sophia, amikor kijön a konyhából, hogy megnézze, ki érkezett utoljára. Meglepetten néznek egymásra, mielőtt Louis közbeszól:
- Várjunk, ti ismeritek egymást?
- Én is ismerem őt – mondja Harry, aztán odamegy, hogy megrázza Liam kezét, őt Niall követi boldogan. Zayn ránéz mindannyiukra.
- Nos, akkor ez egyáltalán nem lesz kínos.
- Várjunk – szól közbe Louis. – Te vagy a Sophia?
Liam halálos pillantást vet rá, és figyeli Louis-t közelebb sétálni a lányhoz.
- Um… igen? Úgy értem, azt hiszem? – kérdezi Sophia, Liamre nézve egy kis segítségért. – Most össze vagyok zavarodva.
- Egyáltalán nem néz ki rosszul – mosolyog Louis. – Nagyon jó, igazából.
- Ne legyél már goromba – motyogja Harry, meglökve őt a vállánál, el Sophiától.
- Mit mondtam most? Csak azt mondtam, hogy…
Harry már nem hallja a többit, mert a konyhába sétál és becsukja az ajtót maga mögött. Pulzusa gyorsabb lesz, mert Louis máris az idegeire megy és az este még el sem kezdődött.

***

Mindannyian a nappaliban vannak a kanapén, sört isznak és meglepő módon jól szórakoznak. Vagyis, majdnem jól szórakoznak, mert az, amit Harry gondol a szórakozásról, az nem a szemforgatást jelenti minden második percben, amikor Louis megpróbál vicces és hangos lenni.
Louis, Liam, Niall és Zayn egy nagyon heves Fifa maratont tartanak, míg Harrynek nincs jobb dolga, minthogy Sophiával beszélgessen a konyhában. Nem bánná, ha a szobájában lehetne és folytathatná az Orange Is The New Black sorozatot, de az gorombaság lenne, Harry pedig nem akarja, hogy a vendégei úgy érezzék, mintha ő nem érezné jól magát velük.
Jól érezné magát, de amíg Louis ugyanabban a szobában van, ez valószínűleg nem fog megtörténni. Így az egyetlen lehetőség az, ha a konyhapultnál ül Sophiával, jégkrémet esznek és a másik szobában lévő srácokról pletykálnak. Ez elég vicces, ha Harry őszinte akar lenni.
- Szóval mi a megegyezés Liammel? – kérdezi Harry csendesen, ahogy átadta a kanalat Sophiának. Ő elmosolyodik és lenéz az ölébe.
- Nos, nincs semmi.
- Még.
- Igaz – bólint. – Ő elég furcsa.
- Milyen értelemben? – kérdezi Harry várakozóan nézve rá.
- Úgy értem, Niall azt mondja, hogy Liam kedvel engem, de a cselekedeteiből ítélve nem. Miért ilyenek a pasik?
- Én már csak tudom, igaz? Kurva idegesítő.
Sophia elmosolyodik.
- Tapasztalatból beszélsz?
Harry a homlokát ráncolja.
- Mire gondolsz?
- Rád és Louis-ra.
- Mi… Louis és én? Mi van velünk?
- Úgy értem, ti. Ezt csinálja Louis?
Harry felhorkan, aztán elkezd nevetni.
- Rohadtul kizárt. Louis és én csak… igazából még csak barátok sem vagyunk az Isten szerelmére. Inkább utáljuk egymást.
- Igazán?
Harry furcsán néz rá.
- Nem jöttél még rá erre az elmúlt egy órában amióta itt vagy?
Sophia összezavarodva rázza meg a fejét.
- Nem? Úgy értem, azt hittem, az ugratások és viták csak flörtölés volt meg minden. Tudod, valamiféle szeretet-gyűlölet.
- Ó, Istenem, nem. Gyűlölet, igen. Szeretet, határozottan nem.
- De miért?
Harry vállat von.
- Louis egyszerűen bosszantó. Azóta az, hogy először találkoztam vele. Életem leghosszabb éve.
- Nos, tudod, hogy ezek a fajta barátságok mindig szerelemmel végződnek. Van egy vékony vonal a szerelem és utálat között, anyukám mindig ezt mondta régen.
- Igen, és valószínűleg igaza van. De az a vékony vonal el van foglalva azzal, hogy egyben tartsa az idegeimet, mert minden alkalommal, amikor beszélek vele úgy érzem, elveszítek egyet.
Sophia nevetésben tör ki, éppen ahogy Louis belép a helyiségbe egy üres chips-es tállal.
- Szóval rólam beszéltek? – kérdezi, majd Sophiára kacsint, nem is pillantva Harry irányába.
- Ó, ne fényezd magad – forgatja a szemeit Harry, aztán ellöki magát a pulttól.
- Tudod, hogy hallak téged, ugye? Egyenesen az arcomba hazudsz – feleli Louis egyik kezét a csípőjére téve.
Harry még soha nem kívánta annyira, hogy megfojtson valakit, mint most.

***

Éjfél körül mindenki elmegy, ami azt jelenti, a terve csúfos kudarcot vall, vagyis, hogy Niall nála aludjon. Ami azt is jelenti, hogy megint egyedül marad Louis-val, és nem biztos benne, hogy képes lesz-e még huszonnyolc éjszakáig ellenállni. Ez kínzás.
De hé, legalább ma este senkit sem hozott haza. Aminek jó dolognak kellene lennie, de nem az, mert Louis még mindig a nappaliban van és focimeccset néz.
Vihar van kint, az egyik legrosszabb, amit Harry valaha látott. Nem tudja, hogyan lesz képes elaludni, főleg, hogy a heves eső folyamatosan kopog az ablakokon, de megpróbálja betenni a fülhallgatóját és egy kicsit zenét hallgatni. Mielőtt rájönne, elalszik.
Bár úgy tűnik, ez csak néhány percig tart, mert valaki felrázza őt, amitől felnyög és odafordul, hogy megnézze, ki az. Természetesen Louis az (bár ki más is lehetne?), és elég komolynak néz ki.
- Mmm… mi van? – kérdezi Harry a szemeit dörzsölve, majd kihúzza az egyik fülhallgatót.
- Uh…
- Tudod, hány óra van?
- Igen, tudom. Majdnem hajnali három, de nem tudok aludni.
Harry hangosan felsóhajt.
- És mit akarsz, mit csináljak? Altatót énekeljek, vagy… ?
- Nem, csak… nem tudok aludni, ha vihar van.
Harry gorombán felhorkant.
- Mi vagy te? Három éves?
Louis lenéz a kezeire, Harry pedig rájön, hogy valóban komolyan beszél.
- Nem, de… ez bonyolult. Csak utálom a viharokat.
- Ugh, rendben. Gyere ide akkor. De egy szót se szólj és maradj távol. Ha hozzám érsz, megütlek.
Louis a szemeit forgatja, és hirtelen visszatér ahhoz a Louis-hoz, akit Harry teljességgel utál. Megijedt egy pillanatra most.
Louis bemászik a takarók alá, aztán hátat fordít Harrynek, aki ismét felsóhajt, mielőtt visszateszi a fülhallgatóját és lehunyja szemeit, majdnem azonnal elaludva.

2. rész

Helló! 😊

Itt is van a következő fejezet, amiben kezdenek beindulni az események, az utolsó pár mondat pedig abszolút a kedvencem 😏 Kíváncsi vagyok, mit gondoltok majd.

Nagyon köszönöm az eddigi visszajelzéseket és feliratkozásokat, várom őket a továbbiakban is! 💗

Egy hét múlva találkozunk legközelebb, addig is kellemes olvasást! 😘

2. rész

 

Amikor Harry hat óra körül hazaér aznap este, Gemma a kanapén nézi a Trónok Harcát és borozik. Ami csak egy dolgot jelenthet.
- Mi történt? – kérdezi Harry az ajtónál lévő tálba helyezve a kulcsait, aztán Gemmához sétál. Gemma elfordítja a fejét, hogy ránézzen, de az arckifejezése mindent elárul.
- Hogy érted?
- Jó híred van, és…
- Gyere ide – vigyorodik el, megütögetve a helyet maga mellett a kanapén. – Ülj le.
Harry gyanakvóan odasétál, majd leül mellé.
- Ki vele.
- Szóval van egy jó hírem és egy… kevésbé jó hírem.
- Kérlek, ne mondd, hogy terhes vagy. Kérlek – feleli Harry egyik kezét a szívére helyezve. Gemma felhorkan és megrázza a fejét szinkronban azzal a kezével, amelyikkel nem a boros poharat fogja.
- Nem, Jézusom, Harry.
Harry jelez Gemmának, hogy folytassa.
- Ó, oké. Mondd akkor.
- Felajánlottak egy fizetett szakmai gyakorlatot egy nagyon jó cégnél.
Harry elmosolyodik.
- Tényleg? Ez nagyszerű!
- Londonban.
- Ez a kevésbé jó hír? Mert ha igen, akkor ez egyáltalán nem rossz hír. Szerintem el kellene fogadnod.
Gemma elmosolyodik, de abból, ahogy Harryre néz, Harry meg tudja mondani, hogy nem ez volt a rossz hír, amit el akart mondani.
- Uh, nem. A rossz hír az, hogy…
Néhány másodperccel később lehúzzák a WC-t, és Louis jön ki a fürdőből.
- Ó, Istenem – szólal meg Harry a szemeit forgatva. – Kérlek, mondd, hogy az a rossz hír, hogy ő itt van.
Gemma megrázza a fejét.
- Ó, még nem mondtad el neki? – vigyorog Louis. – Lefilmezhetem őt, amikor elmondod, kérlek?
- Most akarom elmondani, és viselkedj – figyelmezteti Gemma, miközben Louis leül a fotelbe.
- Mit mondasz el? – kérdezi Harry, most már egy kicsit fél.
- Azt, hogy Louis itt fog maradni veled, amíg én Londonban vagyok – feleli Gemma, aztán mindenki elcsendesül.
Harry nem biztos benne, hogy hogyan reagáljon. Ordítson? Kiabáljon? Egyszerűen csak üsse fejen Louis-t az üveg borral, hogy túl legyen ezen? Hogyan kellene reagálnia?
- Viccelsz, igaz? Úgy értem, tudom, hogy április elseje kb. két hete volt, de akkor is… ez egy nagyon szar vicc.
Gemma felsóhajt, kezét Harry combjára helyezi.
- Ez nem vicc, Harry. Tényleg elutazom egy hét múlva, Louis pedig beköltözik.
- De… én nem egy kibaszott kisbaba vagyok! Tudod, hogy tudok vigyázni magamra, igaz? Ez akkora baromság! – kiált fel Harry, felállva a kanapéról. – Miért kell neki beköltöznie?? Neki, az összes ember közül.
- Teljesen meg vagyok sértve a szavaidtól, fiatal Harold – gúnyolódik Louis a szívére helyezve a kezét és úgy tesz, mintha elállna a lélegzete. Harry elfordítja a fejét, hogy a nővérére nézzen.
- Nagyon elárultál most engem. Hogy teheted ezt velem? Megbíztam benned.
- Tudod, hogy néha elfelejted bezárni az ajtót, és néha egy kicsit álmos vagy és bekapcsolva hagyod a sütőt, amikor… – próbálja meg Gemma megindokolni döntését.
- Ó, és Louis a tökéletes ember, hogy vigyázzon rám? Mert ő tényleg felelősségteljes meg minden?!
Gemma bólint.
- Igen.
Harry kienged egy elkeseredett sóhajt, aztán feláll a kanapéról azzal a szándékkal, hogy a hálószobájába megy. Oké, talán kicsit túl dramatizálja a dolgot, de nem tehet róla. Csak azt teheti, hogy megpróbál megbirkózni azzal a gondolattal, hogy egy egész hónapig el kell viselnie Louis Tomlinsont.

***

- Itt van a vonatod – szólal meg Harry, megpróbálva a falon lévő órára nézni Gemma rendezetlen haján keresztül.
- Hiányozni fogsz – biggyeszti a száját Gemma, ezáltal elengedi őt az egyik legszorosabb ölelésből, amit Harry valaha is megtapasztalt.
- Egy hónap, Gem, nem lesz gond. Neked, úgy értem. Közben én szó szerint a pokolban leszek – motyogja Harry.
- Közvetlenül itt vagyok – emlékezteti őt Louis karba téve a kezeit néhány lépéssel odébb. Harry egy hamis mosollyal illeti őt.
- Igen, tudom.
- Legyetek jók egymáshoz – mondja Gemma, miután megpuszilja Louis arcát. – Azt akarom, hogy mindketten egy darabban legyetek, amikor hazaérek, oké? Jobb, ha találtok valami módot, hogy kijöjjetek egymással, amíg visszaérek.
- Szerintem jobb esély van arra, hogy csillagos ötösökkel megyek át a vizsgáimon – feleli Louis, majd megütögeti Gemma hátát, mielőtt a lány a szemeit forgatja és megfordul, hogy felszálljon a vonatára. Várnak és csendben figyelnek, míg elmegy a vonat, mielőtt kínosan megfordulnak, hogy egymásra nézzenek.
- Akkor én taxival megyek haza – mondja Louis, feltéve orrára a napszemüvegét. Harry vállat von.
- Jó neked, de nem kérdeztem.
- Rendben, gondolom, akkor neked sétálnod kell – vág vissza Louis, aztán megfordul és elsétál.
- Ezért vannak nekem jobb lábaim, mint neked.
Az egyetlen válasz, amit Harry kap a béna visszaszólására, az egy középső ujj. Természetesen Louis már ott van, amikor Harry hazaér, máris a kanapén henyél, mintha az idők kezdete óta itt lakna.
- Vedd le a lábadat a kanapéról. Tudom, hogy a nővérem megengedi, de most ő nincs itt, szóval az én szabályaimat fogod követni, amíg vissza nem jön.
Louis komolyan bámul rá, mielőtt nevetésben tör ki és letöröl egy hamis könnyet a szeméből.
- Ó, sosem gondoltam volna, hogy vicces srác vagy, Harold – horkan fel anélkül, hogy elmozdítaná a lábát az asztalról. Egy pillanatnyi csend áll be, mielőtt Louis folytatja. – Ja, és a te „szabályaid”? Kérlek. Mit fogsz csinálni, ha a lábaim az asztalon vannak? Megbüntetsz?
Az, ahogy kimondja, provokatívnak és merésznek hangzik, de Harry megpróbálja figyelmen kívül hagyni, miközben a szobája felé sétál, hogy átöltözzön.

1. rész

Sziasztok! 😊
Meg is hoztam az új történet első részét, ez egyfajta bevezető, kíváncsi vagyok, mit szóltok hozzá.
A korábbi történetektől eltérően itt nem túl hosszúak a fejezetek általában, de azért akad egy-két kivétel, ha jól emlékszem, mivel (ahogy írtam az előző bejegyzésben) ez eredetileg egy one shot, és én osztottam fel több részre.
Off topic, de remélem, minden olvasóm jól van ezekben a vírusos időkben, vigyázzatok magatokra,  egymásra, és ne feledjétek, hordjunk maszkot! 💖 😷
Egy hét múlva érkezik a következő rész, addig is kellemes olvasást és jó pihenést a hosszú hétvégén! 😘

1. rész

 

 

Harry szeret úgy gondolni magára, hogy ő egy toleráns, udvarias ember… az esetek 99 százalékában. Az az 1 százalék akkor fordul elő, amikor megszólal a csengő az ő és Gemma lakásában. Pontosabban akkor, amikor az este nyolc óra után szólal meg, többször is, vég nélkül, amíg az egyikőjük ki nem nyitja az ajtót. Mert csak egy ember van, akinek kurvára van mersze százszor megnyomni a csengőt este, amikor Harrynek tanulnia kellene.
- HARRY! – kiabál Gemma a szobájából.
- MI VAAAAN? – ordít vissza Harry, többször is az asztalhoz verve a fejét.
- Be tudnád engedni Louis-t? Éppen a hajamat csinálom.
Harry kienged egy állatias nyögést nem tetszését kifejezve, de úgy dönt, hogy feláll az asztalától. Mert ha van egy dolog, ami rosszabb Louis Tomlinsonnál, az Louis Tomlinson, aki tíz másodperc alatt ötször csenget.
Olyan erővel nyitja ki az ajtót, hogy az a falhoz csapódik és majdnem mélyedést hagy maga után.
- Alig van este nyolc és te máris mérges vagy? Csak így tovább és secperc alatt ráncaid lesznek – szólal meg a küszöbön álló huszonegy éves srác, miközben hamisan mosolyog, mielőtt beengedi magát.
Harry becsukja az ajtót, és fejben lebeszéli magát arról, hogy hátulról letámadja Louis-t.
Nem is érti, hogy hogyan, vagy mikor, vagy miért lett a testvére Louis legjobb barátja; csak azt tudja, hogy egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor Harry összeköltözött Gemmával, miután felvették a Manchester University-re. Nem fog hazudni, először bejött neki Louis, mert a srác mindig ott volt napközben – és néha még éjjel is – de ez csak addig tartott, amíg Harry meg nem ismerte őt. Aztán minden szarul alakult, mert Louis, ahogy kiderült, a legidegesítőbb ember, akivel Harry valaha is találkozott.
Nem csak azzal a ténnyel viccelődik, hogy Harry két évvel fiatalabb, de minden egyes srácban talál hibát, akikkel Harry eddig randizott (nem volt olyan sok, 5 vagy 6 körül), akik végül szakítanak vele, mert túl idegesítőnek találják Louis-t ahhoz, hogy a közelében legyenek.
Harry már megpróbálta elmagyarázni Gemmának, hogy miért nem kellene többet átjönnie Louis-nak, de olyan, mintha a falhoz beszélne. Mert Louis és a lány „Gemma első éve óta legjobb barátok”, és valószínűleg barátok is lesznek, amíg Harry meg nem hal idegösszeomlás miatt; vagy valami ilyesmitől.
Louis rángatja őt ki visszaemlékezéséből azzal, hogy kitartóan integet egyik kezével az arca előtt.
- Mi van? – sóhajt fel Harry.
- Kifogytatok a borból?
Harry a szemeit forgatja, majd ellép tőle, a hálószobája felé.
- Ha nincs bor a konyhaszekrényben, akkor kifogytunk – feleli.
Harrynek még be sem sikerült csuknia a szobája ajtaját, mert Louis közvetlenül mögötte volt, nyitva hagyva azt.
- Azt hiszed, hogy nem ismerem a legjobb barátomat? Tudom, hogy nem fogyott el az ital. Szóval mondd el, hová rejtetted el? – kérdezi Louis karba téve a kezeit a mellkasa előtt. Harry vállat von, aztán visszaül az asztalához.
- Fogalmam sincs, hogy miről beszélsz – mert, ha van egy dolog, amit Harry jobban utál Louis-nál, nos, az a részeg Louis.
Louis Harry szekrényéhez sétál, majd kinyitja, mielőtt leguggol és átnéz egy halom ruhát.
- Mi a faszt csinálsz? – kiált fel Harry, és azonnal felkel a székéről, megindulva Louis felé. Louis diadalmasan feláll, aztán megfordul.
- Ahah! Hát itt van – jobb kezében az üveget fogja, míg a másikat a csípőjére teszi.
- Honnan tudtad, hogy oda rejtettem? – kérdezi Harry, egy pillanatra elveszti dühös testtartását.
- Rejtőzködés a szekrényben? Ez egy metafora arra, hogy csak középiskola után coming out-oltál? Blah blah blah – feleli Louis a szemeit forgatva. – Klisés. Számítottam rá. Bár értékelem az erőfeszítést.
Harry megilletődve figyeli őt, miközben átmegy a szobán és kisétál az ajtón. Hálát ad Istennek, hogy az interakciójuk nem tartott olyan sokáig, mint legutóbb, mielőtt visszaül az asztalához és kinyitja a könyvét.
Csak néhány perc telik el, amikor Gemma megint kinyitja az ajtót, hogy szóljon, nekiindulnak az estének és éjfél után jön vissza. Valami munkahelyi előléptetést ünnepel vagy szakmai gyakorlatot; Harry nem igazán biztos benne, mert Louis mondta el neki, miközben Gemma hiperventillált, és nos… Harry nem olyan, aki figyelmesen hallgatja azt, amit a középszerű emberek mondanak.
- Elleszek este, Krisztus – sóhajtott fel Harry a szemeit forgatva.
Ha van egy dolog, amit Harry abszolút utál a Gemmával való együttélésben (Louis-n kívül, természetesen) az az, hogy még mindig úgy kezeli őt, mint régen, mielőtt elment egyetemre. Mint amikor kisgyerekek voltak és Gemma vigyázott rá, amikor a szüleik elmentek otthonról. Most, sok évvel később, Harry tizennyolc éves, a nővére pedig még mindig azt hiszi, hogy dadusra van szüksége.
Gemma puszit küld neki, majd becsukja az ajtót. Néhány másodperccel később a bejárati ajtó is becsukódik, Harry meg végre rendesen koncentrálhat a kezében lévő leckére. Elvégre is ügyvéd akar lenni.

***

Harry meg sem lepődik, amikor másnap reggel besétál a konyhába, és Louis félmeztelenül van kidőlve a kanapén. Egy ideje már hozzászokott ehhez a látványhoz, és nem is idegesíti magát ezen.
Kinyitja az egyik konyhaszekrényt, hogy kivegyen egy bögrét a kávéjának, majd két tojást a hűtőből a reggelihez. Szombat reggel van, igen, de egy óra múlva szemináriuma lesz, aztán pedig Niallel találkozik, hogy ebédeljenek.
- Mi. A fasz.
Harry a fejét elfordítva egy nagyon másnapos Louis-t lát meg félig csukott szemekkel besétálni a konyhába, és olyan arcot vág, amire szinte az van írva, hogy „öljetek meg most”. Harry nem bánná, ha meg kellene tennie.
- Mit csinálsz? – kérdezi Louis kikapcsolva a tűzhelyet. Harry felhúzza a szemöldökét.
- Tessék? Reggelit csinálok.
- Hány kibaszott órakor reggel?
Oké. Nem a részeg Louis a legrosszabb; a másnapos Louis az.
- Már elmúlt kilenc óra, szedd össze magad.
Louis felhorkan.
- Egyszer megcsinálom úgy a hajadat, hogy ne egy kibaszott parabolaként nézzen ki.
Harry kinyitja a száját, aztán újra becsukja. Nem éri meg a fáradtságot; ezt már megtanulta mostanra.
- Ó… sajnálom. Elfelejtettem, hogy fogalmad sincs, milyen a másnaposság, mivel tudod… nincsenek barátaid, akikkel megihatnál valamit.
Harry a szemeit forgatja.
- Igazából vannak. De pontosan tudom, hogy mennyi alkoholt bírok el. Azt hiszed, hogy magas alkoholtoleranciád van, de a kis tested nem bír annyit.
Louis karba teszi a kezeit, és nyilvánvaló, hogy a magassággal való viccelődés felidegesítette, mert semmi elméset nem mond, ahogy azt általában tenné.
Amint a rántotta elkészül, Harry leül az asztalhoz és elkezd enni, teljesen elfelejtve azt, hogy Louis a konyhában van vele. Ez addig van így, amíg az idősebb srác le nem ül vele szemben és el nem húzza a tányért Harry elől.
- Mi a fasz? – kiált fel Harry, ezúttal tényleg mérges és elege van.
- Éhes és másnapos vagyok. Kímélj meg a beszélgetéstől.
Harry visszahúzza a tányért az ő oldalára, és a villát is elveszi.
- Ez nem mentség arra, hogy megedd a kajámat. Szemináriumon kell lennem egy óra múlva, te meg valószínűleg teli hassal alszol vissza.
- Igen, de a szörnyű fejfájás nélkül – mutat rá Louis, aztán visszahúzza a tányért.
Harry felsóhajt, majd feláll az asztaltól, végül feladja. Úgy dönt, hogy gyorsan eszik egy kis gabonapelyhet, mielőtt lezuhanyozik és elindul. Soha nem volt képes arra, hogy befejezzen egy vitát Louis-val.

Bevezető

Helló! 😊

 

Itt is vagyok, ahogy ígértem, mutatom egy picit részletesebben, hogy miről fog szólni a sztori:

 

 

Ez ihlette a történetet: Harry Gemmával lakik, akinek történetesen a legrosszabb legjobb barátja van a világon. A srác majdnem minden este ott alszik, nagyon rendetlen, és olyan rossz szokásai vannak, amiktől Harry annyira a forgatja a szemeit, hogy az agyát is látja.

Gemma elutazik egy hónapra, Louis beköltözik. Harry ki nem állhatja őt, valahogyan mégis egy ágyban alszanak majdnem minden este egy olyan vihar miatt, ami hetekkel ezelőtt volt. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy már nem utálják egymást, amíg így nem alakul. És ha Louis-nak mindig is bejött Harry, az az ő hibája, hogy nem jól mutatta ki, és ami miatt Harry a legelejétől azt gondolta, hogy utálja őt.

 

 

Remélem, felkeltette az érdeklődéseteket, jó kis történet lesz, ennyit mondhatok 😊

 

Ami még lényeges, hogy itt általában egy-egy nap eseményeit olvashatjuk majd, de nem lesz minden egyes napról külön leírás, lesz néhány, ami kimarad. Így bár nagyon szerettem volna, nem tudtam azt megcsinálni, hogy a napok száma jelentse egyben a részek számát is. És mivel (ahogy olvasható fent) Gemma egy hónapra utazik el, ne számítsunk olyan hosszú sztorira, mint mondjuk az After Larry volt. Ezzel kapcsolatban fontos továbbá, hogy eredetileg ez egy one shot, én osztottam fel több hosszabb-rövidebb részre.

Na, azt hiszem, elmondtam minden lényegeset, egy hét múlva érkezik az első rész! 😘💕