2. rész

Helló! 😊

Itt is van a következő fejezet, amiben kezdenek beindulni az események, az utolsó pár mondat pedig abszolút a kedvencem 😏 Kíváncsi vagyok, mit gondoltok majd.

Nagyon köszönöm az eddigi visszajelzéseket és feliratkozásokat, várom őket a továbbiakban is! 💗

Egy hét múlva találkozunk legközelebb, addig is kellemes olvasást! 😘

2. rész

 

Amikor Harry hat óra körül hazaér aznap este, Gemma a kanapén nézi a Trónok Harcát és borozik. Ami csak egy dolgot jelenthet.
- Mi történt? – kérdezi Harry az ajtónál lévő tálba helyezve a kulcsait, aztán Gemmához sétál. Gemma elfordítja a fejét, hogy ránézzen, de az arckifejezése mindent elárul.
- Hogy érted?
- Jó híred van, és…
- Gyere ide – vigyorodik el, megütögetve a helyet maga mellett a kanapén. – Ülj le.
Harry gyanakvóan odasétál, majd leül mellé.
- Ki vele.
- Szóval van egy jó hírem és egy… kevésbé jó hírem.
- Kérlek, ne mondd, hogy terhes vagy. Kérlek – feleli Harry egyik kezét a szívére helyezve. Gemma felhorkan és megrázza a fejét szinkronban azzal a kezével, amelyikkel nem a boros poharat fogja.
- Nem, Jézusom, Harry.
Harry jelez Gemmának, hogy folytassa.
- Ó, oké. Mondd akkor.
- Felajánlottak egy fizetett szakmai gyakorlatot egy nagyon jó cégnél.
Harry elmosolyodik.
- Tényleg? Ez nagyszerű!
- Londonban.
- Ez a kevésbé jó hír? Mert ha igen, akkor ez egyáltalán nem rossz hír. Szerintem el kellene fogadnod.
Gemma elmosolyodik, de abból, ahogy Harryre néz, Harry meg tudja mondani, hogy nem ez volt a rossz hír, amit el akart mondani.
- Uh, nem. A rossz hír az, hogy…
Néhány másodperccel később lehúzzák a WC-t, és Louis jön ki a fürdőből.
- Ó, Istenem – szólal meg Harry a szemeit forgatva. – Kérlek, mondd, hogy az a rossz hír, hogy ő itt van.
Gemma megrázza a fejét.
- Ó, még nem mondtad el neki? – vigyorog Louis. – Lefilmezhetem őt, amikor elmondod, kérlek?
- Most akarom elmondani, és viselkedj – figyelmezteti Gemma, miközben Louis leül a fotelbe.
- Mit mondasz el? – kérdezi Harry, most már egy kicsit fél.
- Azt, hogy Louis itt fog maradni veled, amíg én Londonban vagyok – feleli Gemma, aztán mindenki elcsendesül.
Harry nem biztos benne, hogy hogyan reagáljon. Ordítson? Kiabáljon? Egyszerűen csak üsse fejen Louis-t az üveg borral, hogy túl legyen ezen? Hogyan kellene reagálnia?
- Viccelsz, igaz? Úgy értem, tudom, hogy április elseje kb. két hete volt, de akkor is… ez egy nagyon szar vicc.
Gemma felsóhajt, kezét Harry combjára helyezi.
- Ez nem vicc, Harry. Tényleg elutazom egy hét múlva, Louis pedig beköltözik.
- De… én nem egy kibaszott kisbaba vagyok! Tudod, hogy tudok vigyázni magamra, igaz? Ez akkora baromság! – kiált fel Harry, felállva a kanapéról. – Miért kell neki beköltöznie?? Neki, az összes ember közül.
- Teljesen meg vagyok sértve a szavaidtól, fiatal Harold – gúnyolódik Louis a szívére helyezve a kezét és úgy tesz, mintha elállna a lélegzete. Harry elfordítja a fejét, hogy a nővérére nézzen.
- Nagyon elárultál most engem. Hogy teheted ezt velem? Megbíztam benned.
- Tudod, hogy néha elfelejted bezárni az ajtót, és néha egy kicsit álmos vagy és bekapcsolva hagyod a sütőt, amikor… – próbálja meg Gemma megindokolni döntését.
- Ó, és Louis a tökéletes ember, hogy vigyázzon rám? Mert ő tényleg felelősségteljes meg minden?!
Gemma bólint.
- Igen.
Harry kienged egy elkeseredett sóhajt, aztán feláll a kanapéról azzal a szándékkal, hogy a hálószobájába megy. Oké, talán kicsit túl dramatizálja a dolgot, de nem tehet róla. Csak azt teheti, hogy megpróbál megbirkózni azzal a gondolattal, hogy egy egész hónapig el kell viselnie Louis Tomlinsont.

***

- Itt van a vonatod – szólal meg Harry, megpróbálva a falon lévő órára nézni Gemma rendezetlen haján keresztül.
- Hiányozni fogsz – biggyeszti a száját Gemma, ezáltal elengedi őt az egyik legszorosabb ölelésből, amit Harry valaha is megtapasztalt.
- Egy hónap, Gem, nem lesz gond. Neked, úgy értem. Közben én szó szerint a pokolban leszek – motyogja Harry.
- Közvetlenül itt vagyok – emlékezteti őt Louis karba téve a kezeit néhány lépéssel odébb. Harry egy hamis mosollyal illeti őt.
- Igen, tudom.
- Legyetek jók egymáshoz – mondja Gemma, miután megpuszilja Louis arcát. – Azt akarom, hogy mindketten egy darabban legyetek, amikor hazaérek, oké? Jobb, ha találtok valami módot, hogy kijöjjetek egymással, amíg visszaérek.
- Szerintem jobb esély van arra, hogy csillagos ötösökkel megyek át a vizsgáimon – feleli Louis, majd megütögeti Gemma hátát, mielőtt a lány a szemeit forgatja és megfordul, hogy felszálljon a vonatára. Várnak és csendben figyelnek, míg elmegy a vonat, mielőtt kínosan megfordulnak, hogy egymásra nézzenek.
- Akkor én taxival megyek haza – mondja Louis, feltéve orrára a napszemüvegét. Harry vállat von.
- Jó neked, de nem kérdeztem.
- Rendben, gondolom, akkor neked sétálnod kell – vág vissza Louis, aztán megfordul és elsétál.
- Ezért vannak nekem jobb lábaim, mint neked.
Az egyetlen válasz, amit Harry kap a béna visszaszólására, az egy középső ujj. Természetesen Louis már ott van, amikor Harry hazaér, máris a kanapén henyél, mintha az idők kezdete óta itt lakna.
- Vedd le a lábadat a kanapéról. Tudom, hogy a nővérem megengedi, de most ő nincs itt, szóval az én szabályaimat fogod követni, amíg vissza nem jön.
Louis komolyan bámul rá, mielőtt nevetésben tör ki és letöröl egy hamis könnyet a szeméből.
- Ó, sosem gondoltam volna, hogy vicces srác vagy, Harold – horkan fel anélkül, hogy elmozdítaná a lábát az asztalról. Egy pillanatnyi csend áll be, mielőtt Louis folytatja. – Ja, és a te „szabályaid”? Kérlek. Mit fogsz csinálni, ha a lábaim az asztalon vannak? Megbüntetsz?
Az, ahogy kimondja, provokatívnak és merésznek hangzik, de Harry megpróbálja figyelmen kívül hagyni, miközben a szobája felé sétál, hogy átöltözzön.