7. rész

Helló! 😊

Itt is az újabb fejezet, de még milyen fejezet! 😏 Azt hiszem, ezt mindenki élvezni fogja, ennyit mondok röviden csak 😀 Kíváncsi vagyok, mit fogtok gondolni, ez már hosszabb rész egyébként.

Nagyon örülök, hogy átléptük az 1000 kattintást, és hogy ismét egy feliratkozottal többen lettünk, köszönöm, csak így tovább 💖

Egy hét múlva hozom a következő részt, addig is kellemes olvasást! 😗

7. rész

14. nap

Nem beszélnek róla másnap, vagy az azutáni nap. Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy mindenáron elkerüljék egymást, de az nehezebbé teszi, hogy együtt laknak, és péntek este minden romba dől Liam és Sophia miatt.

Harry a szobájában van, egy új show-t néz folyamatosan, amikor megcsörren a telefonja. Sophia az, de Harry nem lepődik meg. Azóta beszélgetnek, amióta átjött Niallel két héttel ezelőtt, Harry pedig most már az egyik legközelebbi barátjának tekinti Sophiát, és ez fordítva is igaz.

- Szia, Soph.

- Harry! – feleli izgatottan a lány a telefonba. – Egy hatalmas szívességet kérek tőled.

- Rendben? Mi az?

- Emlékszel, amikor tegnap arról beszélgettünk, hogy kell egy terv, hogy Liam és én összejöjjünk?

- Persze – ráncolja a homlokát Harry. – Mi van vele?

- Nos, van egy tervem. Mondta nekem, hogy Louis és ő elmennek kajálni oda, ahol te és Niall dolgoztok, én meg mondtam neki, hogy neked és nekem is foglalásunk van ott, miközben mégsem. Erre azt mondta, hogy kihozhatnánk belőle egy dupla randit, és nos… már beszéltem Niallel, és van egy asztal négyünknek kilencre, és nagy szükségem van rá, hogy elgyere.

Harrynek kell néhány pillanat, hogy mindezt felfogja. Bármit megtenne azért, hogy Sophia összejöjjön Liammel, de nem biztos benne, hogy képes lesz elviselni Louis-t pár órán át olyan közel egymáshoz.

- Uh… nem tudom. Nem jövünk ki jól egymással mostanában…

- Ti mikor jöttök ki jól egymással? – sóhajt fel Sophia, Harry pedig tudja, hogy a szemeit forgatja.

- A beszélgetést értem ezalatt. Nem beszélünk, de… ugh. Louis benne van?

Sophia hezitál.

- Ő még nem tudja, és értékelném, ha te sem mondanád el neki.

- Szóval azt mondod, hogy Louis elmegy kajálni, azt tervezi, hogy jól érzi majd magát, de aztán az egész estéje tönkremegy, ha felbukkanok?

- Lényegében.

Harry elvigyorodik.

- Ne is mondj többet. Felveszlek… – a telefonján lévő órára néz, fél kilenc van. – Tizenöt perc múlva.

***

- Már az asztalnál vannak – mondja neki Sophia, amikor az Uber kiteszi őket az étterem előtt.

- Le tudod filmezni Louis arckifejezését, amikor meglát engem? Kérlek, könyörgök neked.

Sophia a szemeit forgatja, majd elsőnek lép be.

- Fogd be és viselkedj. Ezt értem csinálod.

- Rendben – bólint Harry, aztán besétál utána.

Louis háttal van nekik, úgyhogy ez vicces lesz.

- Itt vagyunk, sziasztok – jelenti be Sophia, mire Louis felnéz a telefonjából. Szemei megtalálják Harryt, és az egész arca eltorzul undorral kevert meglepődéssel. Harry ezt a képet akarja a sírkövére.

Sophia Liam mellé ül, ami nem hagy választást Harrynek, így Louis mellé ül le, szemben Sophiával. Szerencsére Niall dolgozik ma este, úgyhogy oda is megy hozzájuk étlapokkal és egy nagy mosollyal.

- Milyen aranyos dupla randi – feleli, mire Harry sípcsonton rúgja őt, amitől felszisszen. – Tehát mit szeretnétek inni?

Harry, Louis és Liam sört rendel, Sophia pedig limonádét kér.

- Szóval én miért nem tudtam arról, hogy ő is jön? – kérdezi Louis Harry felé intve.

- Az az ő pontosan itt van – mondja neki Harry. Louis figyelmen kívül hagyja őt. Liam kettejük közé néz.

- Ha szóltam volna, akkor is eljöttél volna?

- Korrekt – ért egyet Louis.

- De én nem értem – feleli Sophia, miután Niall eléjük helyezi az italaikat és felveszi a rendelésüket. – Miért utáljátok egymást?

- Mert ő idegesítő – válaszolja Harry és Louis egyszerre. Egy pillanatig csend van, majd Harry szólal meg.

- Én vagyok idegesítő? Te vagy az, aki az ok nélkül goromba azóta, hogy találkoztunk. Persze, hogy ki nem állhatlak.

- Ó, szegény kisgyerek. Megsértődsz minden alkalommal, amikor valaki viccel. Tanulj meg viccelni.

- Tanuld meg, hogyan kell viccelődni – vág vissza Harry, mire Louis elhallgat. Ez az első alkalom, hogy elakad a szava Harry miatt, aki nem is lehetne magára büszkébb.

- Seggfej vagy – ez minden, amit Louis mond.

- Csak ezt tudtad kitalálni? Szép visszavágás. Úgy látszik, végre utolér a korod.

Louis orra dühből rándul meg.

- Hívj fel, amikor normális lesz a hajad, oké?

- Hívj fel, amikor nem zsebméretű vagy, oké? – szól vissza Harry, majd iszik egy korty sört. Abba kellene hagyniuk, mielőtt valamelyikük olyat mond, amit megbánnak, de most már túlságosan fel van tüzelve ahhoz, hogy abbahagyja.

Ismét Niall menti meg a napot, amikor kihozza a kajájukat, ami lehetőséget ad Liamnek és Sophiának, hogy beszélgessenek, míg Harry és Louis csendben esznek. Bár ez nem tart sokáig, mert Louis csámcsog, ami Harry idegeire megy.

- Tudnál úgy rágni, mint egy normális ember, kérlek? – kérdezi kedvesen, de tudja, hogy a hangsúlya idegesíteni fogja Louis-t. Louis halálos pillantást vet rá.

- Eldugult az orrom, mert beteg vagyok, szóval kurvára úgy rágok, ahogy akarok.

Aztán kinyitja a száját, hogy undort keltsen Harryben, akinek minden akaraterejére szüksége van, hogy ne üsse meg Louis-t. Szóval azért van az, hogy amikor meglátja Niallt, int neki, és még két sört rendel magának.

Félórával később Niall már elvitte a tányérjaikat, de még mindig az asztalnál vannak, a közelgő Bajnokok Ligájáról beszélgetnek. Úgy tűnik, Sophia és Liam jól érzik magukat Harry és Louis vitái ellenére, ami egy jó dolog. Harry az ötödik sörénél tart, Louis meg a negyediknél, mert ha nem bírják kezelni egymást józanul, legalább megpróbálhatják akkor, amikor ittasak.

Tizenegykor a pub étterem része bezár és teljesen pub lesz, ami azt jelenti, hogy Niall műszakja véget ér, így kihúz egy széket és csatlakozik hozzájuk az asztaluknál.

- Lemaradtam valamiről azon kívül, hogy ezek ketten veszekednek? – kérdezi Niall.

- Nos, mindketten isznak most, úgyhogy abbahagyták a beszédet – avatja be Sophia, mintha Harryék nem is lennének az asztalnál.

És hogy őszinték legyünk, Harry már becsípett, két sörre van attól, hogy teljesen berúgjon, és abszolút elfeledkezett Louis-ról. Vagyis, ez hazugság. Annak a ténynek köszönhetően, hogy Harry részegen kanos, határozottan észreveszi Louis jelenlétét. Néhány centiméter van köztük, de Harry érzi maga mellett Louis-t. Így azzal tereli el a gondolatait, hogy magáról és Alexről mesél Sophiának.

- Akkor együtt vagytok, vagy valami? – kérdezi Sophia. Harry megrázza a fejét.

- Nem. És nem tudom, hogy leszünk-e. Csak dugunk.

Louis erre felhorkan, és oké, most már Harry mérges.

- Mi a problémád most? – kérdezi Louis-tól elfordítva a fejét, hogy ránézzen.

- Semmi. Csak viccesnek találom.

- Mit találsz „viccesnek”?

Louis vállat von.

- A tényt, hogy más srácokkal is szexel, nem csak veled.

- És? – kérdezi Harry. – Nem is vagyok meglepve, mivel a te lakótársad.

- Mit akar ez jelenteni? – kérdezi tőle Louis, letéve az ötödik sört. Szavai kicsit összemosódnak.

- Úgy értem, egy kibaszott ribanc vagy, szóval ő a legjobbtól tanul.

Louis meglendíti a kezét, hogy megüsse őt, de Harrynek jobb reflexei vannak, így elkapja a csuklóját.

- Óvatosan, hé. Nem akarnám, hogy megsérüljön a kezed. Különben hogyan vernéd ki mindenkinek a kampuszon?

Niall, Sophia és Liam csendben vannak. Harry pedig tudja, hogy messzire ment, de Louis megérdemli.

- Egy rohadt szemét vagy, Harry Styles. Kimegyek a mosdóba – menti ki magát Louis, majd ingatag lábakkal feláll, mielőtt elindul a mosdó irányába.

- Ez durva volt, Harry – mondja neki Niall.

- Nos, most hazamegyek – feleli Harry és feláll, otthagyva néhány bankjegyet, hogy kifizesse az ő részét. – Remélem, nem tettem tönkre az estéteket.

Sophia megrázza a fejét.

- Semmi gond. Holnap beszélünk.

Harry bólint, aztán hív egy taxit, ahogy kimegy az étteremből.

Tíz perccel később ér haza, azzal szenved, hogy levegye a cipőjét, mielőtt a hálószobája felé sétál. És fogalma sincs, hogy sikerül rendesen levennie a pólóját, de aztán az előtt megszólal a csengő, mielőtt lehúzhatná a cipzárt a nadrágján. Harry felnyög, majd az ajtó felé megy, hogy kinyissa, ahol egy nagyon részeg Louis-t lát meg az ajtófélfának támaszkodva.

- Mi van?

- Hogy érted, hogy mi van? – mossa össze a szavakat Louis, megpróbálva agresszívnek hangzani. – Nem tudom, hol vannak a kulcsaim, engedj be.

- Nincs kulcs, nincs belépés. Sajnálom – feleli Harry, aztán megpróbálja becsukni az ajtót, de Louis meglöki és belép a lakásba.

- Ne legyél már szemét – az ajtónál leveszi a cipőjét, és addig keresgél a zsebeiben, amíg meg nem találja a kulcsot. – Tessék. Boldog vagy?

- És kint nem tudtad megkeresni?

Louis nem válaszol.

- Nem beszélek veled.

- Ó. Hogyan fogom túlélni ezt? – feleli szarkasztikusan Harry, egyik kezét a szívére helyezve.

Louis-nak egy furcsa nézés ül ki az arcára; harag keveredik össze egy olyan valamivel, amit nem tud hová tenni Harry, aztán Louis meglöki Harry mellkasát, amitől hátrafelé botladozik.

- Mi a fasz? – kiabálja Harry. – Ezt többet ne csináld, kivéve, ha azt akarod, hogy…

- Kivéve, ha azt akarom, hogy mi? Mit fogsz csinálni, kölyök? Felhívod a nővéredet és beárulsz? – kérdezi Louis, gúnyos módon összehúzva az ajkait. Így Harry, amilyen részeg idióta ő, visszalök. – Te kis… – sziszegi Louis, aztán megpróbálja ismét ellökni Harryt, de ezúttal Harry elkapja a csuklóját és az ajtóhoz löki őt.

- Nem vagyok kicsi. Egy fejjel magasabb vagyok nálad.

Louis a szempillái alól néz rá, és baszki, jól néz ki.

- És akkor mi van, ha egy fejjel magasabb vagy nálam? Mit fogsz csinálni? – feleli merészen, felhúzva az egyik szemöldökét.

- Én meg foglak… Baszd meg – Harry nem tudja mi mást mondjon, annyira elvakítja a harag.

- Meg fogsz baszni? – folytatja Louis, nem mozdul vagy csinál bármit is, hogy kiszedje csuklóját Harry fogásából. – Mivel? Azzal a pici farkaddal?

Mielőtt Harry felfoghatná, hogy mit csinál és visszafoghatná magát, ágyékát Louis-éhoz nyomja.

- A farkam nem kicsi.

- Ó, tényleg? Bizonyítsd – provokálja őt Louis, és csak ezt kell hallania Harrynek, mielőtt ajkaikat összenyomja.

Louis néhány másodpercig nem mozdul, de amikor Harry már el akar húzódni, kinyitja a száját, nyelveik pedig megtalálják egymást. A csók durva, mert mindketten megpróbálják valami furcsa módon bántani a másikat, mégis csak annyit érnek el, hogy mindketten kanosabbak lesznek a másodpercekkel.

- Miért csókolózunk? – kérdezi Harry, lélegzetvisszafojtva húzódik el. Louis megnyalja az ajkait.

- Nem tudom, te kezdted.

- Ó, fogd be.

- Vegyél rá.

Harry elengedi a csuklóit, csak aztán megmarkolja Louis combjainak hátsó részét és felemeli őt, mielőtt ajkaik ismét megtalálják egymást. Louis lábai szorosan Harry dereka köré fonódnak, majd az ajtónál csókolóznak néhány percig, amíg Harry lábai el nem kezdenek fáradni, így úgy dönt, hogy átmennek a hálószobájába.

Nem biztos benne, miért csinálja ezt, de nem tudja abbahagyni, mert túl jó érzés és túlságosan részeg ahhoz, hogy érdekelje ez. Valószínűleg amúgy is mindent el fog felejteni reggel. Harry leül az ágyra Louis-val az ölében, aki lovaglóülésben helyezkedik el rajta, és még egy másodpercre sem húzódnak el egymástól.

- Le akarlak szopni – szólal meg hirtelen Louis, ahogy végighúzza kezét Harry mellkasán, míg a fiatalabb srác a nyakát csókolgatja.

- Re… oké. Baszki.

Louis részegen elmosolyodik, feláll és letérdel Harry lábai közé. Leveszi Harry farmerjét, majd az alsónadrágját, aztán a kemény farokra bámul, ami Harry hasánál pihen.

- Pici farok? – kérdezi pimaszul Harry. Louis megszorítja a farkát, mielőtt a szájába veszi majdnem az egészet. – Be sem tudod kapni teljesen – mondja Harry a tenyereire támaszkodva, hogy jobban rálásson Louis-ra. Felszisszen, amikor Louis a fogaival hozzáér a farkához.

- Nem hiszem, hogy akkor kellene sértegetned, amikor a farkad a számban van – figyelmezteti Louis, aztán elhúzódik, hogy körbenyalja és ugyanakkor megszívja a tetejét. Harry felnyög és feladja, hátra esve az ágyneműn.

- Azt a rohadt.

Louis elvigyorodik Harry farkával a szájában, aztán visszatér a munkához. Egyik kezét a saját nadrágjába csúsztatja, mire Harry szitkozódik, mert Louis szó szerint kiveri magának csak attól, hogy leszopta Harry farkát.

- Olyan jól nézel ki – leheli Harry, és kinyújtja kezét, hogy megfogja Louis haját a tarkójánál.

Érzi, hogy kezd közel lenni, így úgy dönt, hogy kihasználja azt a néhány percet, amije maradt, és felemeli a csípőjét, hogy megdugja Louis száját. És baszki, Louis panaszkodás nélkül tűri, és ami még jobb, fulladozás nélkül.

- Baszki, Louis – szitkozódik, majd lök még néhányat, mielőtt elélvez Louis torkában.

Louis mindet lenyeli, aztán feláll, hogy nadrágját ledobja a padlóra. Egyik kezével a saját farkát fogja, ez pedig olyan szépen néz ki, hogy Harry az ölébe húzza őt. Ujjait Louis farka köré fonja, ezáltal ellöki a kezét és elkezdi kiverni neki. Louis egész nyakát puszilgatja és nyalogatja, majd hirtelen úgy dönt, hogy megjelöli őt, mert olyan jól nézett ki legutóbb, amikor látta őt úgy, hogy tele volt kiszívásokkal a nyaka. Lehet egy kicsit túlságosan középiskolás, de ettől függetlenül is megteszi. Louis elkezd dörgölőzni az ölében a kezéhez nyomódva, és a szájából kiszökő hangok túl mocskosak ahhoz, hogy legálisak legyenek.

- Baszki, Harry. Gyorsabban.

Harry ezt is teszi, és egy perccel később Louis egy mély nyögéssel elélvez a kezében. Kell neki néhány másodperc, hogy megnyugodjon, mielőtt feláll és a hátára dől az ágyban Harry mellett.

- Megyek és megtisztítom magam – mondja neki Harry, aztán feláll. A fürdőszobába sétál, megpróbálva nem elesve a saját lábában.

Louis teljesen meztelenül csatlakozik hozzá a fürdőben, és egyszerre mosnak fogat anélkül, hogy megszólalnának. Tekintetük összetalálkozik a tükörben, Harry pedig elmosolyodik a részeg, ködös arcukon.

- Itt alszom ma este – mondja neki Louis, miközben belép Harry szobájába.

- Van választásom? – sóhajt fel Harry, majd egy új alsónadrágot vesz elő, mielőtt bemászik az ágyba.

Louis ugyanezt teszi, aztán beszáll az ágynemű alá. Csendben telik el néhány perc, amíg Harry úgy nem dönt, hogy megszólal.

- Nagyon jó vagy ebben.

Louis helyezkedik, így szemben van vele.

- Mert egy ribanc vagyok – hangsúlya mély, a szomorúság határán van.

- Tudod, hogy nem gondoltam komolyan – feleli Harry. – Csak nagyon feldühítettél.

- Honnan kellene tudnom, hogy mikor gondolod komolyan a dolgokat, amiket mondasz nekem?

Harry vállat von, aztán lekapcsolja az éjjeli lámpát.

- Nem tudom. Csak kurvára folyton az idegeimre mész.

- Nos, ez egy jó módszer volt arra, hogy kiengedd a gőzt – nevet fel Louis, de erőltetetten. – És soha többet nem beszélünk erről.

- Rendben – ért egyet Harry, feljebb húzva a takarót a testén.

Ismét csend van.

- Miért utálod a viharokat? – kérdezi Harry, ám Louis nem válaszol. – Louis? – kérdezi ismét, de még mindig csend van. Hallgat egy pillanatra, aztán rájön, hogy Louis légzése egyenletes.

Hát persze, elaludt.